Vallomással tartozom önöknek: valójában tisztes polgári nevem Taknyos Tihamér, és disznóbőrcserzőként tevékenykedem főállásban. Minden másnap szendvicsembernek öltözve ószeresbolt-reklám vagyok a Kőbányai úton, és nagyon szeretem a pacalperkeltet. Kérem bocsássanak meg, hogy félrevezettem Önöket, higgyék el, csak a jószándék fényes csillaga vezetett utamon, melyen mégis megblotlottam. Ma találkoztam a Mikulással, és annyira meghatott, amikor azt mondta: javuljak meg, hogy a kínált, opcionálisan választható szaloncukrot vagy mandarint nem fogadtam el, sőt, erre a coming outra szántam el magam. Minden rám dobott követ, kenyérhajat vagy sárköteget méltósággal és emelt fővel fogok viselni, bárki is vesse rám az elsőt. Ígérem, megjavulok, többé nem adom ki magam másnak, mint aki vagyok, sőt, inkább büszkén vállalni fogom önnön valómat. Nem kérem, hogy értsenek meg, sőt, semmit nem kérek, csak azt, hogy ha követ dobnak, nagy legyen, ha kenyérhajat, az legalább 4 hónapos és lehetőség szerint penészes, ha pedig sárköteget, keveredjen bele egy kis turha is. Mindenkinek hálásan köszönöm, hogy eddig nem végzett velem különös kegyetlenséggel, Önöket szolgálni fogom halálom napjáig, vagy az Önök halálának napjáig. Megpróbálkozom tiszta lappal kezdeni az életemet, és ebben számítok együttműködésükre. Köszönöm szépen, a mielőbbi viszontlátásra.
